Technoparazita

Technoparazita

50 x 70 cm vakrámára feszített vászon, akril, vegyes technika

 

Kezdésként álljon itt (ironikus módon) egy ChatGPT által megfogalmazott összegzés:
„A spirituális nézőpont szerint a technológia önmagában nem jó vagy rossz, de erkölcsi érettség nélkül veszélyes.”

Ez a kép egy alternatív disztópia, ahol a technológiai fejlettség és az erkölcsi hanyatlás kéz a kézben halad – egymást erősítve vezetnek egy végletes, mégis ismerős világképhez.

Két egészen különböző, de egymást mélyen kiegészítő inspirációból indultam ki: az egyik a Cordyceps gombanemzetség parazita fajai, amelyek képesek manipulálni a gazdatestük viselkedését; a másik pedig Nyikolaj Szemjonovics Kardasov szovjet asztrofizikus elmélete, a Kardasev-skála, amely civilizációkat technológiai fejlettségük alapján sorol be. (Talán nem is szerepelt még egy mondatban ez a két név az emberiség történetében)

Ezen a képen is igyekeztem minden tekintetben kontrasztokkal kiemelni a gondolatot. Témájában, formailag és anyaghasználatban egyaránt. Természetesen ez sem pár nap alatt teljesedett ki, az eredeti ötlet megszületésétől rengeteg változtatáson ment keresztül.
A kép egy olyan organikus létformát ábrázol, amely elérte a csillagközi civilizáció szintjét, de régen elveszítette erkölcsi iránytűjét. Intelligenciáját nem fejlődésre, hanem kizsákmányolásra fordítja; a technológia számára nem a belső rend eszköze, csupán öncélú pótlék. (Ezt jelen időben és egyszerűen úgy fordítanám, mint például amikor egy ártatlan fotót a technológia segítségével manipulálnak és zsarolásra használnak fel). Egyfajta láthatatlan élősködővé vált, amely nem közvetlenül támad, csak a viselkedés torzulásán keresztül hagy nyomot.
A kép jobb alsó részében, a bolygón látható az a fajta finom gyűrűs megjelenés, amit a parazita gomba okozhat egy rovaron. A bal felső sarokban pedig egy Dyson-raj, ami egy mesterségesen létrehozott rendszer a csillag energiájának begyűjtésére.

„A gépek hangjától már nem halljuk a lelkiismeret suttogását.”

Ezek csak az én gondolataim jelenleg, ebben készült a kép.
Nagyon örülök, ha bárkinek bármi más gondolata támad csak a képet nézve, vagy akár az enyémek tudatában, szerintem önmagában izgalmas kérdéseket vethet fel.

Köszönöm, hogy időt szántál rá, és elolvastad!

Crew Dragon

Crew Dragon

Most, hogy minden csupa Kapu Tibi (nagy örömünkre! embarassed ), szeretnék párhuzamot vonni, illetve megosztani egy korábbi képemet, valamint pár érdekességet is összeszedtem.

Ezen a festményen a Crew Dragon Demo-2 küldetés Endeavour nevű kapszulája látható, már a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódva. (Formája és felépítése alapján az űrkapszula – hőpajzzsal van ellátva és képes embereket az űrbe juttatni, majd visszahozni. Ugyanakkor technikai értelemben űrhajó is, mivel önállóan tud manőverezni, dokkolni, és biztosítani az űrhajósok életfeltételeit).

Ez volt az első, az Amerikai Egyesült Államok területéről indított emberes küldetés a 2011-ben leállított STS (Space Transportation System, vagy ismertebb nevén a Space Shuttle, azaz űrsikló) program óta.

A Crew Dragon űrhajók neveit a SpaceX, az Axiom Space, de leginkább maguk az űrhajósok adják. Utóbbi hagyomány még a Mercury–Apollo–Shuttle korszakból maradt ránk, természetesen jóváhagyás után. A Gemini-program idején ezzel szemben csak sorszámokat használt a NASA – ez a praktikus, katonai szemléletet tükrözte. A Gemini az Apollo előkészítése volt, akkor épp nem került előtérbe az űrhajósok „egyéni brandje”. Ide beszúrnám, hogy az Apollo-11 legénysége (ebben az időben még fogalmazhatunk így) eredetileg a „Snowcone” (jégkása) és „Haystack” (szénakazal) elnevezéseket javasolta, amit a NASA azonnal elutasított, mondván, „Az első emberes holdraszállás nem vicc.”

Visszatérve a Demo-2 küldetésre:

Az Endeavour neve „törekvést”, „erőfeszítést” jelent. A névválasztásnak személyes oka is volt, mivel Bob Behnken és Doug Hurley korábban a Space Shuttle programban is repültek – méghozzá mindketten először az Endeavour fedélzetén. E névvel tehát tisztelegtek a korábbi űrrepülőgép előtt. (Egyébként már az Apollo–15 parancsnoki egysége is viselte ezt a nevet).

Demo-2 küldetés

Doug Hurley és Bob Behnken az Endeavour fedélzetén a Demo-2 küldetés során. Kép forrás: NASA

Az első tesztrepülést követően a személyzet létszáma két főről négy főre bővült.

Most pedig – hajszál híján pontosan öt évvel később – már egy magyar űrhajósért is izgulhattunk az indítástól egészen a hazatérésig. Ezt a küldetést nem a NASA, hanem az Axiom Space szervezte – egy magánvállalat, amely kereskedelmi célú űrmissziókat bonyolít le. Ezek a küldetések jellemzően rövidebb időtartamú látogatások a Nemzetközi Űrállomáson, meghatározott kutatási és oktatási célokkal.

A kapszula viszont ugyanaz a típus – noha nem pontosan ugyanaz a példány. Az Endeavour mára veteránnak számít a maga öt repülésével, míg Tiborék (Peggy Whitson, Shubhanshu Shukla, Sławosz Uznański-Wiśniewski, Kapu Tibor) űrhajója most először repült. Ezért ők adhatták neki a nevet: Grace. Ez a név kegyelmet, méltóságot, hálát is jelent – valamint a közös emberi törekvések szépségét. (Ez az utalás számomra különösen kedves – nagyon pozitív, előre mutató üzenete van).

 

Az Axiom-4 küldetésének tagjai a Crew Dragon űrhajóban.

Az Axiom-4 küldetésének tagjai a Crew Dragon űrhajóban. Kép forrása: NASA

Néhány fejlesztés, ami az első Crew Dragon repülése óta történt:

  • Hőpajzs erősítése
  • Ejtőernyők továbbfejlesztése
  • Precízebb szenzorok
  • Átdokkolási képesség egyik portról a másikra
  • Hosszabb tartózkodási lehetőség
  • Új biztonsági rendszerek
  • Még nagyobb újrafelhasználhatóság

Eddig 5 különböző kapszulát használtak, összesen 18 emberes küldetés során. Ebből 11 NASA-, 7 pedig magán vagy kereskedelmi misszió (Axiom, Inspiration-4, Fram-2) volt. Az eddig használt kapszulák és küldetéseik:

  • Endeavour: Demo-2, Crew-2, Ax-1, Crew-6, Crew-8
  • Resilience: Crew-1, Inspiration4, Ax-2, Fram-2
  • Endurance: Crew-3, Crew-5, Crew-7, Crew-10
  • Freedom: Crew-4, Ax-3, Crew-9
  • Grace: Ax-4

A festés folyamata már kevésbé izgalmas – főleg, mivel egy fotó alapján készült –, ennek bemutatására inkább összeállítottam egy munkafolyamat-csokrot. Az eredeti, egyébként elképesztő fotót Bob Behnken készítette az ISS-ről. A képen látni a Crew Dragon kapszulát, a Harmony-modult, és az akkor előtte pár nappal fogadott japán, 12 tonnás HTV-9, személyzet nélküli, utánpótlást szállító teherűrhajót.

A kép témajának ötlete sem tőlem származik, de részemről talán sikerült a pontatlanságokkal és freestyle ecsetvonásokkal egy másfajta élményt hozzátenni a néző számára. Nekem mindenképp élmény volt – különösen ennyi idő elteltével visszatekintve arra az érzésre, mikor azt hittem, nem fogom tudni megugrani ezt a részletességet.

Na de sikerült! 😊🎉

Köszönöm, ha megnézted és elolvastad!

Ref: NASA, Bob Behnken

50 x 50 cm, feszített vászon, akril

Magántulajdonban

Starship

Starship

2023. április 20-án emelkedett először magasba az első teljes Starship/Super Heavy rakétarendszer.

Nagyon régóta szerettem volna teljes pompájában lefesteni a Starship-et, alapötletként mint sziluett, csak fekete-fehér-sárga- és barna színekkel. Egyéb teendők és körülmények miatt kifutottam ebből a gondolatból, emiatt az itthon fellelhető készletből gazdálkodtam. Így kerültek fekete vászonra a színek, valamint az első tesztrepülés során fotózott Super Heavy Booster 7 és Ship 24.

A Super Heavy Booster 7 egy 69 méteres első fokozat, mely 33 tengerszintre optimalizált Raptor hajtóművel volt felszerelve, melyek össztolóereje kb. 74,4 MN.

A Ship 24 a rakétarendszer 50 méter magas és 9 méter átmérőjű második fokozata. 3 tengerszintre és 3 vákuumra optimalizált Raptor hajtóművel volt felszerelve, melyek össztolóereje 14,7 MN.

A küldetés célja az volt, hogy a közel 120 méter magas rakéta épségben elinduljon a világűr felé, és átvészelje az emelkedési fázist, valamint a legnagyobb aerodinamikai terhelést. A fokozatszétválás után az S24 hat Raptor hajtóművének segítségével közelítette volna meg az első keringési sebességet (28000 km/órát) és alacsony Föld körüli pályájának háromnegyedét megtéve a Hawaii-szigetektől északra nagyjából 150 km-re a Csendes-óceánban fejezte volna be útját. Eközben az első fokozat a Mexikói-öbölben hajtott volna végre irányított vízreszállást.

Bár a tesztrepülés során nem teljesült minden kitűzött cél, a leglényegesebb megvalósult: a Starship egyben elhagyta az indítóállást, és 39 km-es magasságig jutva minden idők legnagyobb és legerősebb járműveként tette meg első útját.

További részleteket a küldetésről és az első tesztrepülésről a Spacejunkie oldalán olvashattok.

40×80 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

Gömböcugróka

Gömböcugróka

Téma nélkül, bokeh-val kísérleteztem ezen a vásznon, jó ideig csak állt ott a kis foltjaival.
Sokáig gondolkoztam mi adhat lényeget a képnek, hova kerüljön a fókusz. Végül a naprendszertől és az űrhajóktól eljutottam a collembolákig, így neten keresgélve rátaláltam Andy Murray csodás fotóira. Ezekből festettem meg egyet metál-akril színekkel átvariálva. 🙂

30×30 cm, vászon, akril, vegyes technika.

Gömböcugróka - collembola

Vöröseltolódás

Vöröseltolódás

Elképzelt spirálgalaxis vörös- és kékeltolódása, fantáziakép.

A porsávokat struktúrpasztával építettem napokig (jó tapasztalat volt), hogy később lapos szögből tudjam a két domináns színnel lefújni, vörössel és kékkel. Ugyanakkor igyekeztem olyan hatást elérni ami önmagában is jól esik a szemnek, mert az eredeti ötlet akkor érvényesülne igazán, ha a kép maga mozgásban lenne vagy a szemlélő pozíciója változna – amit a függőleges felfüggesztéssel el is lehet érni, csak akkor meg úgy szemből lenne fura. 🙂

Kisebb, asztali diorámáknál már többször fújtam ezzel a technikával és nagyon hatásos. A nagyobbakkal kísérletezek tovább. 🙂

30×60 cm feszített vászon, akril, struktúrpaszta, vegyes technika.

További információk angol nyelven a vöröseltolódásról az ESA oldalán található

Elképzelt spirálgalaxis vörös- és kékeltolódása, fantáziakép.

Marsrengés

Marsrengés

Egy összetettebb kép, amin igyekeztem ábrázolni az InSight szonda szeizmométere által, a Marson észlelt legerősebb szeizmikus aktivitást.

40×40 cm, vakrámára feszített vászon, akril, struktúrpaszta, vegyes technika.

Az InSight szonda

Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) 2018. november 26-án landolt a Marson, az Elysium-síkság területén. Küldetését eredetileg 2 éves időtartamra tervezték, melyet további 2 évvel meghosszabbítottak 2021 januárjában.

2018. december 19-én helyezte el a Mars felszínén a SEIS nevű szeizmométerét (a kép alján látható, melyet az InSight felvétele apaján festettem meg), amit a robotkarja segítségével 1,6 méter távolságra helyezett el. A SEIS akár atomi szintű elmozdulások detektálására is képes volt. Továbbá egy kevesebb, mint 4-es erősségű rengést akár 1600 km-ről is tudott mérni, ami a Földön – leginkább az óceánok által okozott háttérzaj miatt – nem lehetséges.
Ennek a berendezésnek köszönhetően 2019. április 6-án először sikerült észlelni szeizmikus aktivitást a vörös bolygón.

Szeizmométere végül több mint 1300 szeizmikus eseményt mért missziója során, és ezek közül több mint 50 elég tiszta jelet adott ahhoz, hogy a küldetést irányító csapat be tudja azonosítani a rengések epicentrumát. Arra a következtetésre jutottak, hogy az események legnagyobb csoportja a Cerberus Fossae-ból származott (mely a kép felső részén látható és az ESA Mars Express űrszonda nagyfelbontású kamerájával készített képe alapján festettem), egy olyan régióból, amely geológiailag fiatal – az elmúlt kétmillió éven belüli – vulkanizmusra utaló jeleket mutat.

A műszer segítségével több kiemelkedően erős marsrengést észleltek. A rekord egy 5-ös magnitúdójú esemény volt 2022 májusában. Az ezt ábrázoló szeizmogram (NASA/JPL – Caltech ábrája alapján) a kép középső részén látható. A rezgések lökéshullámai legalább hat órán át visszhangoztak a bolygón.

A leszállóegység több nagy, közel 4-es, vagy azt meghaladó erősségű rengést is észlelt 2021 szeptemberében.

Az InSight segítségével sikerült feltárni a Mars belső szerkezetét, és új információkat gyűjteni a bolygó három fő rétegéről – a kéregről, a köpenyről és a magról, mely jelentősen átformálta a bolygó belsejéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Küldetése. 2022 december 15-ig, 1440 marsi napig (sol) tartott, azaz földi mértékben számolva 4 évig és 18 napig. Tudományos mérései és megfigyelései még évekig tartó feladatot adott a tudósok számára, melyekből még többet tudhatunk meg a Mars jelenéről, múltjáról, felszín alatti geológiájáról.

További információk az InSight küldetéséről

A marsrengés hangja

Az InSight űrszonda által mért legerősebb rengés a Marson.